Molnár Ferenc "Caramel" : Várt váratlan

Körülnéztem a szívemben,
mi az, ami megmaradt, s mit vesztettem.
Kidobtam a félelmet és elindultam tovább.
Akartam az életemmel tenni egy nagy csodát.

Féltem a naptól, de vártam, hogy megpróbálhatom.
Sok dolgot túléltem eddig, hát ezt is túlfogom.
Bele kell vágjak, fel kell, hogy álljak. A földtől egyből az égig szálljak.
Meg kell tudnom végre, hol van az igazi otthonom.

Tudom, hogy vár egy hosszú út még rám,
de mennem kell a szívem után.
Nem félek semmitől, mert itt vagy velem,
S nem bánthat már semmi sem.

Ref: Váratlan volt minden mégis így volt jó.
Vártam rá, hogy megtörténjen. Mindig hittem,
lesz egy nap mikor érdemes lesz elmondanom,
lelkem mélyén miről álmodom.

Félve álltam fenn a színpadon.
Tudtam nincs más esélyem, jobb, ha vállalom.
Kizártam a világot és elkezdtem,
milyen lesz a folytatás nem sejtettem.

Nagy volt a tét, és nehéz volt minden hét.
Fájdalmak között vártam a legvégét,
de amikor vége van akkor kezdődik el.
Nem hagyom, hogy elvakítson a gyorsan jött siker, mert
tudom, hogy vár egy hosszú út még rám.
De mennem kell a szívem után.
Nem félek semmitől, mert itt vagy velem,
s nem bánthat már semmi sem.

Refrén 3×